[Friss hozzászólások] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
muhahabruhaha! ma 2 látogató volt!!!! |
mint látod tévedsz Annácska, összvissz 1 hónap kellett hozzá, hogy elolvassa valaki - ÉÉÉN -, ezalatt az idő alatt pedig a látogatottság "fel"küzdötte magát 0.1-re :D gratulálunk!!!
pedig,csak h nosztalgiázzak kicsinykét, micsoda csetpartikat nyomtunk itt régen :D hát, ez az idő is elmúlt...nade ottvan döcsdöcs és kismano, ámbár csirke marad az ősatya!! mindörökké. Amen
dó |
hmmm napi 0.2 látogató...ez már nem semmi...már én sem tudom h én h kerültem ide:D de megnyugtató h drága csirkénk 2 éve kb mindig itt van a helyén:D puszi mindenkinek,de mindegy is mert úgyse olvassa el senki, vagy legfeljebb úgy kb fél v 1 év múlva:D anna vtam |
Heló meg tudnátok adni valamelyik fítbekk es srácanka az msn cimét....de leginkább az énekesé kéne
küszünüm
Áron |
Csak Launak:
Élt egyszer egy kis csempelakó (az orvosira készülő Lau nem ismeri ezt a fajt! :) ), aki nagyon magányos volt a fullasztóan párás fürdőszobában, ezért elhatározta, hogy útnak indul, és a nyakába veszi a világot. Igazából nagyon félt meghozni egy döntést, ami talán az egész életét megváltoztatja, és félt attól is, hogy esetleg a rossz utat választja, de legbelül érezte, csak ez hozhatja meg a boldogságot. Így hát elindult. Elindult mindenféle irányjelzés és segítő kéz nélkül. A falon végigmászott, leért a padlóig, s a már jól ismert fuga-úton eljutott a félelmetes ajtóig, új élete kapujához. Gondolkozott, végülis ez volt az utolsó lehetősége annak, hogy visszaforduljon, és élje tovább biztonságos, ám végső soron elsorvasztó életét. A döntésb segítette az is, hogy az a jól ismert fura, hosszúkás 2 lábon járó óriás kitárta előtte a végzet kapuját, s így már önbizalommal, és a sors kegyeire hagyatkozva, vakmerően, de bizakodva megtette az első lépéseket. Rácsodálkozott az új világra, ami a szeme elé tárult, az a sok nagy furcsa dolog, ami az útjába került megrémítette, ám ez a szédülés szinte eufórikus állapotba juttatta őt. Néhány lépés után a messzeségből látott közeledni egy szintén ismeretlen, ám a kétlábúakhoz képest sokkal értelmesebb lényt, akitől később megtudta, hogy őt parkettalakónak hívják ( az orvosira készülő Lau ezt a fajt sem ismeri! :) ). Miután közös nevezőre jutva értelmesen tudtak egymással kommunikálni, a parkettalakó azt tanácsolta neki, hogy térjen vissza oda, ahonnan jött, hiszen nem véletlen van a nevében, hogy csempe! Elmondta, hogy a csempelakók a csempében, a parkettalakók a parkettában laknak, ez az otthonuk, a nemzetiségük. A parkettalakó irigyelte csempelakó hősünket, amiért ilyen bátran szembe tudott nézni addigi életével. A csempelakó viszont megértette, hogy hova is tartozik, ám így azt is megtudta, hogy a saját kis burkán kívül létezik egy másik világ, ami nem feltétlenül szebb, és nem feltétlenül váltja meg a bennelakók életét, de mindenesetre izgalmakat, és a felfedezés örömét tartogatja mindenki számára. Ezután csempelakónk visszatért a fürdőszobába, boldogan érezte, hogy ide tartozik, hogy van hova tartoznia, és elhatározza, hogy gyakran tesz majd felfedező utakat, mert tudja, hogy mindig van hova visszamennie!
Remélem levonjátok a tanulságot gyerekek!! :D
juh |
istenem, ezek a képek...
...
HIÁNYZIK!!!! |
kedves anna,
csak annyit hozzátevék, h szerintem mindenki észrevette,hogy kétszer küldted el:)
jaa, hogy a gyengébbek kedvéért? éértem...
és ne féljetek, dilettáns barátnétok a szar poénjaival mindig a közeletekben lesz,ugyhogy én nem féltem a jövőnket!!:)
döcsdöcs |
hupsz, kétszer küldtem el |
háááát igen, mi is ezen törtük a fejünket...bizony, sok olyat csináltunk, ami most már eszünkbe sem jutna, és sztem ez mkinek hiányzik...végülis mégiscsak jó kigombolt inggel végigszaladni a főtéren meg röhögni drága juh barátnénkon a gyenesen(mert mint tudjuk mindannyian, nem bírja a szervezete:)), meg 300ft-ból 1300at csinálni(amiben dóra a nagy szakértő:))háááát igen...de még nem komolyodtunk ám meg:Dlegalábbis remélem, ha meg mégis, akkor teszünk róla h ne maradjon így:D
szegény csirkebarátunkat se látogatja már senki...
nah pussz mkinek |
háááát igen, mi is ezen törtük a fejünket...bizony, sok olyat csináltunk, ami most már eszünkbe sem jutna, és sztem ez mkinek hiányzik...végülis mégiscsak jó kigombolt inggel végigszaladni a főtéren meg röhögni drága juh barátnénkon a gyenesen(mert mint tudjuk mindannyian, nem bírja a szervezete:)), meg 300ft-ból 1300at csinálni(amiben dóra a nagy szakértő:))háááát igen...de még nem komolyodtunk ám meg:Dlegalábbis remélem, ha meg mégis, akkor teszünk róla h ne maradjon így:D
szegény csirkebarátunkat se látogatja már senki...
nah pussz mkinek |
|
úgy se fogjátok látni, de azér leírom nagyszabású tervünket.
szóval több másodpercnyi gondolkodás után rájöttünk, hogy mostanában nagyon visszafogjuk magunkat. ez főleg akkor látszik, ha elméinkben összevetjük mostani hétvégi szórakozásainkat egy mondjuk 3 évvel ezelőttivel.... majdhogynem unalmas... szal mer durván 3 éve gátlástalanul énekeltünk, táncoltunk ordibáltunk enyhének nem mondható illuminált állapotban a főtér kellős közepén, vagy beviharzottunk a legpuccosabb kávézókba pisilni... és ez mindig k.rva vicces volt, és most meg nem csinálunk ijent... ijen sokat öregedtünk? ppfff remélem nem, vagy legalábbis remélem, hogy nem fogunk megkomolyodni... öcsém...
( ja és utóirat azoknak, akik nem ismernek: NEM VAGYOK HÜLYE, AZÉR NEM ÍROK HELYESEN, MER A FASZOM FOG SZÉPEN ÍRNI EGY NETES OLDALO!! SZAL NEM VAGYOKTOTÁL DILETTÁNS FASZKALAPOK..)
és utóirat a többieknek: nemsokára folytatom a mesét!! :)) hehe
juh voltam |
Hmm múlt héten volt a csőrös második születésnapja... mennyi minden változott azóta... és nekem tök hiányzik az a sokminden:( már csak a képeket nézegetve is előtör a nosztalgia...mikor leszünk mi megint ilyen felszabadultak?? így visszagondolva tök szar ez az élet, akkor sokkal jobb volt:P bár én ilyen múltban élő emberke lennék:) na de mind1. d |
jobb alsó sarok, számláló, középső rublika----->naponta 0.3 ember látogatja kicsi háziszárnyasunkat.
hát mégsincs ő egyedül!!! időnként beszélget egy felsőtesttel, másnap jön az egyik láb, majd a másik...ez tök jó. jó dolga van, 1 szava se lehet! szerintem így biztos nem unatkozik, hát olyan kitartóan áll itt már évek óta. ha unná magát, elment volna már, nem? de ő szilárd és megingathatatlan.
hmmmm
tanulhatnánk tőle
csak nézz a szemébe
hmmmmmm |
szegény csirke, én is csak ennyit tudok mondani...már lassan egy éve halott...de látom azért vannak még kitartó emberek, akiknek 2-3havonta eszébe jut a drága(többek között nekem is:)))de majd este mondom is nektek, mer úgyis találkozunk, hogy élesszük fel csirkecombbarátunkat(mert ezt itt úgyse fogja elolvasni senki)!!!!na pussz mkinek anna |
uhh.szegény csibikém...ez má bűzlik, rothadásnak indult mint judi pókja...pedig mily jókat örömködtünk itten!! by the way, örömködhetnénk ám máshol is, egy jó kis nosztalgia-sarok-fröccspartin! tudom h sokaknak a hideg futkos a hátán eme névtől, de mosdt télleg nem emlékeztek mekkora vót mikor judi lehányta anett szemöldökét, mindig szólt nekünk a satisfaction, és annával locsoltuk egymást a 35 ft -os fröccsel!! nah szal hoppáré fröccsöntésre fel!! időpontot egyeztetünk:) no tsók babáim
do |
héjj már csak 8 nap és EFOTT!! el se hiszem...addig még holnap dolgozok egyet, aztán 1 hét és irány a Balaton!! tök jóóó, Dóra addig gyógyulj meg, sátortémát meg megbeszéljük. hehehehe de jó lesz nekünk |
úgy látom nem nagyon írtatok azóta, amióta én megtettem, szal most elhatároztam, hogy mondok egy mesét. Élt egyszer egy pók, aki nagyon büdös volt, ezért el kellett mennie otthonról. Be akart szállni a legyek alvilági bandájába, hogy kiitsa ő is a többi állat egoizmusát. Szegényke lelkében hatalmas törést okozott az, hogy még nemi érése előtt kidobták otthonról, ezért gondolta azt, hogy büntetni fog. Tehát elhatározta, hogy csatlakozik a legyekhez, és megkereste a főnököt.
-hé, légy!
-mi kéne, pók!
-asszem elég keménykötésű legény vagyok ahoz, hogy beszálljak a bandátokba. Ki akarom irtani a népet!
-Jóvan bzzeg, csak húzd mr el innen az ótvaras pofádat, meg összehányom magam tőled!
-Igen, egy kicsit büdös vagyok. Sajnálom.
-Büös? Benned valami rohadásnak indult. Ez nagyon durva. Megadjam az orvosom számát?
-Nem kell. De ez a bűz az én fegyverem. 2 óra belélegzés után halálos.
-hm.... te lehetnél a csendes halálosztónk! Meg kell beszélnem a fiúkkal, maj szólok, hogy hogyan döntött a tanács. Addig a foglyunk vagy. Ha nem tetszik nekik a pofád, akkor nagy bajban leszel.
-Értem. Nem adom fel, közétek akarok tartozni. Én lehetnék a gyalogság.
-Ngaydarab, Szárnyas, zárjátok be a börtönbe! Később találkozunk, Büdi-boy.
-Rendben főnök, én várok.
És hősünk így került kapcsolatba a legyekkel, akik kifejlesztettek a pók halálos bűze ellen egy szérumot, és így ők immunisak lettek a bűzre. Büdi lett a légymaffia leszámoló csapatának a vezetője.
A folytatást majd legközelebb
juh |
szegény csirkecomb helyében én már rég megsütöttem volna magam, mert kegyetlenül elhanyagoljuk szegénykét! ejjj.. MENTSÜK MEG A CSIRKÉNKET AZ ÖNGYILKOSSÁGTÓL!!!!ÁÁÁÁÁ (megnézném, ahogy egy állat testrésze meg akarja gyilkolni magát... amúgy ez nem hülyeség, nem tudhatjuk, hogy a testrészeknek nincs e lelkük, mert még sosem voltunk testrészek, és nem tudjuk bebizonyítani, hogy ez lehetetlen! na hoppá! amúgy ez működhet a gyomormanó analógiájára!) na de persze a gyomormanóról sem hallott mindenki, de azt meg majd máskor elmesélem!
akkor pussza mindenkinek aztán majd meglátogatjátok ti is a csirkét, amúgy meg hétfőn mondani is fogom, hogy cseteljünk egyet itt, mint rég!
na de mostmár télleg pá, megyek kajálni!
juh |
[Friss hozzászólások] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|